Id. Országh Sándor orgonaépítő mester Kunszentmártonon született 1807 március 10-én és Budapesten 1876 április 12-én hunyt el. Először apjától megtanulta az asztalos mesterséget, majd Szegeden Kováts István (1797-1843) műhelyében orgonaépítést tanult. 1836-ban áttelepedett Kecskemétre, ahol orgonaépítő műhelyt nyitott. Élete során kb. 10 új orgonát készített. Két fia volt: Sándor és Antal, mindketten orgonaépítők.

Ifj. Országh Sándor 1838 február 25-én született Kecskeméten. Az orgonaépítést apjától kezdte tanulni, utolsó segédéveit Fazekas János (1806-1874) pozsonyi, majd pesti orgona- és zongorakészítő műhelyében töltötte. Mestere leányát, Teréziát vette feleségül. Eleinte apósával együtt Országh-Fazekas néven dolgoztak Budapesten, egy év múlva már önállóan dolgozott saját műhelyében. 1862 november 4-én kapott iparengedélyt, de már 1861-ben megalapította az Országh Sándor és Fia Orgonagyárat, melyet 1908-ig vezetett. Az orgonagyár telephelyei: 1864 - Budapest, Király u. 73, 1885 – Budapest, Szondy u. 36, 1888 – Budapest, Izabella u. 83, 1894 – Budapest, Szondy u. 36, 1898 - Rákospalota, Pázmány Péter u. 31-33. Az első években kisebb orgonákat készített. Első nagy sikere az 1885-ös évi Budapesti Országos Kiállításon bemutatott, a kecskeméti Nagytemplom számára készített 3 manuálos és 32 regiszteres orgonája volt. Ezután egyre ismertebbé vált az országban. 1892-ben áttért a gőzgép használatára, 1894-ben pedig az összes hazai orgonagyárat megelőzve a villamos meghajtásra. Jelentős középvállalat volt 30 lóerős, saját gőzgéppel üzemeltetett gépparkkal, 20-30 munkást foglalkoztatott. Kezdetben mechanikus csúszkaláda, 1891-től mechanikus kúpláda, 1899-től pneumatikus kúpláda vagy pneumatikus táskaláda szerkezetű orgonákat készített. 1898-ban a gyár Rákospalotára költözött (Fóti út 3). Kitüntetései: 1884 - Császári és királyi udvari szállító, 1885 - a Budapesti Országos Kiállításon nagy díszoklevél (első díj) és Ferenc József lovagrend, 1904 - veszprémi kiállításon aranyérem (első díj), 1906 - kassai kiállításon díszoklevél (első díj), 1911 - lugosi kiállításon díszoklevél.
1908-ban két fiának, Imrének (Budapest, 1873 január 29 – Tobolszk, 1918) és Lászlónak (Budapest, 1878 június 17 – Budapest, 1945 március 27) adta át a rákospalotai gyár vezetését. Meghalt Rákospalotán 1917 november 17-én.
A gyárat az örökösök 1920-ban eladták. Ekkor Országh László vezette az újonnan vásárolt kis orgonaműhelyt, ahol már csak pár orgonakészítő dolgozott és 1921-ben részvénytársasággá alakult. 1931-1934 közt Országh László Schaefer Ágostonhoz (1884-1965) társult és Országh és Társa néven működött. Végül a gazdasági válság teljesen tönkretette az egykor jóhírű orgonagyárat.
Működése folyamán a gyárban kb. 600 új orgonát építettek. A hangszerek nincsenek ellátva opus-számmal, viszont 1899-ben a termékekről jegyzéket adtak ki. Nevezetesebb hangszerek: Budapest, Ferencváros plébániatemplom (2 manuál, 18 regiszter - 1879), Kecskemét, nagytemplom (3manuál, 32 regiszter - 1885), Csorna, Nagyboldogasszony templom (2manuál, 18 regiszter - 1890), Szabadka, Szent Rókus plébániatemplom (2 manuál, 22 regiszter - 1896), Rákospalota, főplébániatemplom (2 manuál, 24 regiszter - 1901), Újpest, főplébániatemplom (2 manuál, 21 regiszter - 1906), Pozsony, református templom (2 manuál, 17 regiszter - 1913).

Országh Antal Kecskeméten született 1852 december 4-én és Nagyváradon halt meg 1922 november 25-én. Bátyjával, Sándorral együtt folytatta apjuk mesterségét. Részt vett az 1861-es Országh Sándor és Fia Orgonagyár alapításában. 1898-ban a gyárnak Rákospalotára költözése alkalmával kivált bátyja gyárából és Nagyváradon rendezte be műhelyét. 1922-ben hunyt el. Többnyire mechanikus és pneumatikus kúpládájú orgonákat készített. Műhelyének címe 1902-ben: Nagyvárad, Fő u. 51. Nevezetesebb hangszerei: Budapest, Kármelita templom (2 manuál, 20 regiszter - 1901), Sarkad, római katolikus templom (1 manuál, 10 regiszter - 1909).

Tags: orgona, orgonajavítás, orgonajvitas.ro, orszagh antal, orszagh es fia, orszagh orgona, orszagh sandor, pozsár róbert